2016. március 27., vasárnap

Kendall, you can not die 2

Kendall, you can not die(2.fejezez, magyar)
James szemszöge:
"KENDALL!"kiáltottuk és odamentünk hozzá. "Kendall, édes gyere, kelj fel!"
"James?" nyögte rengeteg fájdalommal a hangjában.
"Igen, én. Várj oké?" suttogtam és gyengéden megsimogattam az arcát a hüvelykujjammal.
"Nagyon fáj!" sírta.
"Tudom, de tarts ki, képes vagy rá. Tudom." mondtam könnyekkel a szememben.
"James, nagyon fáradt vagyok!" mondta rekedten.
"Tudom, de maradj ébren, a segítség úton van!"
"Ja...me...s..én..ne..nem.." dadogta, miközben becsukta a szemeit.
"KENDALL" sírtam, miközben rázogattam a testét, hogy felébredjen. Hirtelen két kezet éreztem a vállamon, levettem a tekintetemet Kendallről és Loganre néztem, akinek csendes és nyugodt volt az arca. "James, ne aggódj, a segítség úton van!" ebben a pillanatban érkezett meg 5 mentős hordággyal, hogy el tudják vinni Kendallt. "Itt kell cselekednünk!" kiáltotta az egyik.
Letették a hordágyat Kendall mellé, óvatosan ráfektették és betették a mentőautóba.
"Valaki a családból?" kérdezte az egyik mentős. "A barátja vagyok" válaszoltam.
Bólintott. Megkérdezte, hogy vele akarok-e menni. Bólintottam és aztán beszálltam a mentőautóba. A kórházba tartó út nagy része csendes volt. A mentősök ellenőrizték Kendall állapotát és egyik sem vágott boldog arcot, amitől még jobban aggódtam. A kórházban a mentősök rohantak vele a sürgősségibe. Utánuk akartam menni, de azt mondták, hogy nem vagyok elég tiszta, várjak a váróban.
Ez nem sokkal azelőtt volt, hogy Logan, Carlos, Kelly, Gustavo és Knight Mama megérkeztek.
"Oh Istenem, James jól vagy?" kérdezte Knight Mama és megölelt. Az arcán én is csak azt láttam, hogy sírt, pedig azt is meg kell tanulnia feldolgozni, hogy a saját fiát lelőtték.
"Igen, jól vagyok" válaszoltam egy kedvtelen mosollyal. "Tudsz róla valamit?" kérdezte Logan. "Nem tudok." bólintottak. Mindannyian leültünk és vártunk.
3 órával később még mindig a váróban voltunk. Carlos már majdnem elaludt Logan vállán, Kelly meg Gustavo vállán. Én is majdnem elaludtam azelőtt, hogy odajött az orvos.
"Kendall Knight" felálltunk és odamentünk hozzá. "A fiam hogy van?" kérdezte Knight Mama.
Az orvos szomorúan rámnézett és azt mondta: "Sajnálom, de a fia..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése