2016. március 28., hétfő

After Work

Sziasztok! Itt a következő fanfiction, ami a BTR-ről szól. Kommentbe írjátok meg, hogy melyik dalokat és fanfictionöket fordítsam le! :)
Xoxo

After Work
After Work (magyar)

"Vége!" kiáltotta a rendező. Ciara sóhajtott, mivel a hosszú forgatási nap befejeződött. Most fejezett be egy jelenetet a fiúkkal, ahol Katie mégegyszer elmondhatta nekik, hogy milyen hülyék. "Ez egy koppintás!"

Ciara otthagyta a forgatást, és ment az öltözőjébe. Amikor elhaladt Kendall öltözőjénél, érdekelve hallgatta, ahogy elkezd gitározni. Nyughatatlan volt a hosszú, filmes nap után és elhatározta, hogy ott vár az ajtónál. Kicsit szórakozni akart úgy, hogy megijeszti őt.

Kezdett elfáradni az ajtóban állástól, mikor arra ment Logan.

"Logan, legyél olyan szíves, hogy bekopogsz Kendall ajtaján és kihívod nekem?"

"De miért?" kérdezte.

"Mert szórakozni akarok a tv-s nagytesómmal" mondta Ciara egy huncut mosollyal.

"Oh, ez jól hangzik!" mosolygott Logan és bekopogott az ajtón. "Kendall, ki tudnál jönni egy pillanatra?"

"Most!" hessegette el Ciara Logant. Zavarba jött és eleget téve neki arrébb sétált, hogy onnan nézze.

Kendall kinyitotta az ajtót, de senki sem volt ott. Egy pillanatra megzavarodott, mielőtt Ciara kiugrott az ajtó mögül és elkapta a vállait.

"Boo!" kiáltotta, miközben Kendall folyamatosan kiabált.

"Ciara, most meghalsz!" kiáltotta kissé zavartan, mielőtt elkezdte kergetni a folyosón. Elhaladtak a még mindig őket figyelő Logan előtt, mielőtt visszament volna a forgatásra. Ciara felszaladt a lépcsőn és utána lecsúszott a korláton. Megpróbált valamit keresni a bejárat elé, mielőtt Kendall elkapta. Végül megfogott egy párnát a kapanéról és odatette. Aztán az étkezőasztálhoz rohant reménykedve, hogy talál ott valakit, aki menedékként szolgálhat. A párna alig állította meg Kendallt, mivel amikor csúszott, ellökte a lábával. Ciara senkit sem talált az asztalnál. Keresett egy helyet, és bebújt az asztal alá. De túl késő volt, mivel Kendall utána rohant. Felemelte az asztalterítőt és gonoszan rámosolygott.

"Add fel kislány!" mondta.

"Álmaidban Kócos!" válaszolt, a hajára utalva. Gyorsan kiugrott az asztal alól és rohant James öltözőjéhez. Azt remélte, hogy megvédi őt. Szerencsétlenségére, nem volt ott. Rohant Carloshoz, aki a kanapén ülve tv-t nézett.

"Carlos segíts! Felmérgesítettük az alvó szörnyet!"

"Mit tettél?" kérdezte egy kicsit megdöbbenve a hirtelen felbolydulástól.

"Megijesztettem Kendallt és most itt van mögöttem. Segíts!" kiáltotta Ciara egy gyenge mosollyal az arcán, miközben becsukta és bezárta az ajtót.

Egy nagy csattanást lehetett hallani és utána kopogtak az ajtón. "Engedj be!" kiáltotta Kendall.

"Mindjárt kinyitom az ajtót!" mondta Carlos egy hatalmas mosollyal az arcán.

"Mi? Azt hittem, az én oldalamon állsz!" akadt ki.

"Dehogy! Én a saját oldalamon állok!" mondta, miközben kinyitotta az ajtót.

"ÁRULÓ!" kiáltotta, ahogy kinyílt az ajtó és megpróbált kijutni, mielőtt Kendall megtudta mi történt. Azonban, Kendall az ajtó előtt állt és elkapta, mielőtt elmenekült volna.

"Megvagy!" kiáltotta és azonnal elkezdte csikizni.

"Kendall, ne!" mondta, miközben nevetett és kapálózott Kendall szorításában a dereka körül.

"A bosszú édes, Ciara!" mondta Kendall, miközben vele együtt nevetett.

2016. március 27., vasárnap

Kendall, you can not die 3

Kendall, you can not die (Chapter 3)

Kendall, you can not die (3.fejezet)

James szemszöge:

"Sajnálom, de a fia nagyon rossz állapotban van!"

"És az mit jelent?" kérdeztem.

Sóhajtott: "Először is, van egy jó és egy rossz hír. A jó az, hogy ki tudtuk szedni a nyilat a mellkasából. A rossz, hogy a lövés eltalálta a fia szívét, és nyílt törés érte a lábát."
"És az mit jelent?" kérdezte Carlos.

"Sajnálom, de Kendall deréktól lebénult."

"Lebénult?" kérdezte Mrs. Knight, mert nem tudta felfogni, hogy mi történt a fiával. "Sajnálom, de nem tudtunk többet tenni." mondta. "Valami gyógymód vagy terápia?" kérdezte Logan.
"Megpróbálhatjuk, de az esély nagyon kicsi."

"Mennyire?" kérdezte Mrs. Knight.

"10 százalék." válaszolta az orvos.

"Ohhh...." mondta mindenki egyszerre.

"Igen, sajnálom." szólt.

"Láthatjuk őt?" kérdezte Logan. "Igen, a 312-es szobában van!" válaszolta és elhagyta a várót.

Mindenki kiment a váróból, kivéve én. "James jössz?" kérdezte Logan. "Mi a baj?" kérdezte újra. "Mi a baj? Kendall lebénult, és soha többé nem járhat. És hogyan fogjuk ezt elmondani neki?" kérdeztem, miközben egy könnycsepp csurgott le az arcomon.
"Minden rendben lesz, Kendall meg fog vele birkózni!" mondta Logan és megölelt. "És ha nem? Soha többé nem hokizhat, pedig a hoki volt az élete!"

"Az még nem teljesen biztos, hogy soha többé nem fog járni." mondta Logan optomistán. "Az esély, hogy újra futhat, 10 százalék." emlékeztettem rá. "És ez az, amiért nagyon erősnek kell lennünk. Kendallért!" mosolygott. Bólintottam és mentünk Kendall szobájába.

Mikor beléptünk, ledöbbentem, hogy mennyi gép van rácsatlakoztatva, hogy életben tartsa a szívét. "Azt mondták, hamarosan felébred!" mondta Carlos, aki szinte olvasott a gondolataimban. Bólintottam és leültem mellé egy székre.

Hirtelen megcsörrent Gustavo telefonja. Felállt és azt mondta: "Sajnálom, de Kellyre és rám szükség van a stúdióban, de szóljatok, ha Kendall felébred, oké?"
"Természetesen. Később találkozunk!" válaszolt Mrs. Knight. Kelly és Gustavo elhagyta a szobát. Már 2 órája ott voltunk Kendall szobájában, de még mindig nem ébredt fel és kezdtük lassan elveszíteni a reményt, hogy felébred, mivel 11 óra volt. "Szerinted még ma felébred?" kérdezte Carlos ártatlanul.

Válaszként megvontam a vállam. Ekkor egy nyögést hallottam. Ránéztem Kendallre, aki pislogott. "KENDALL!" kiáltottunk fel boldogan. "Kendall, baby hallasz engem?" kérdeztem tőle, miközben megfogtam a kezét. "Mhh.. James?" nyöszörögte. "Igen Kenny. Ki tudod nyitni a szemed? Rám?" pislogott, de most kinyitotta a szemét és rámnézett. "Kendall, cica jól vagy?" kérdezte most az anyukája, aki az ágy másik oldalán ült. "Mhh, igen. Jól vagyok." mindannyian boldogan sóhajtottunk fel és mosolyogtunk.
"De kérdezhetek valamit?" kérdezte meg. "Természetesen. Bármit, amit csak akarsz haver!" mondta Carlos.

"Miért nem érzem a lábamat?"

Kendall, you can not die 2

Kendall, you can not die(2.fejezez, magyar)
James szemszöge:
"KENDALL!"kiáltottuk és odamentünk hozzá. "Kendall, édes gyere, kelj fel!"
"James?" nyögte rengeteg fájdalommal a hangjában.
"Igen, én. Várj oké?" suttogtam és gyengéden megsimogattam az arcát a hüvelykujjammal.
"Nagyon fáj!" sírta.
"Tudom, de tarts ki, képes vagy rá. Tudom." mondtam könnyekkel a szememben.
"James, nagyon fáradt vagyok!" mondta rekedten.
"Tudom, de maradj ébren, a segítség úton van!"
"Ja...me...s..én..ne..nem.." dadogta, miközben becsukta a szemeit.
"KENDALL" sírtam, miközben rázogattam a testét, hogy felébredjen. Hirtelen két kezet éreztem a vállamon, levettem a tekintetemet Kendallről és Loganre néztem, akinek csendes és nyugodt volt az arca. "James, ne aggódj, a segítség úton van!" ebben a pillanatban érkezett meg 5 mentős hordággyal, hogy el tudják vinni Kendallt. "Itt kell cselekednünk!" kiáltotta az egyik.
Letették a hordágyat Kendall mellé, óvatosan ráfektették és betették a mentőautóba.
"Valaki a családból?" kérdezte az egyik mentős. "A barátja vagyok" válaszoltam.
Bólintott. Megkérdezte, hogy vele akarok-e menni. Bólintottam és aztán beszálltam a mentőautóba. A kórházba tartó út nagy része csendes volt. A mentősök ellenőrizték Kendall állapotát és egyik sem vágott boldog arcot, amitől még jobban aggódtam. A kórházban a mentősök rohantak vele a sürgősségibe. Utánuk akartam menni, de azt mondták, hogy nem vagyok elég tiszta, várjak a váróban.
Ez nem sokkal azelőtt volt, hogy Logan, Carlos, Kelly, Gustavo és Knight Mama megérkeztek.
"Oh Istenem, James jól vagy?" kérdezte Knight Mama és megölelt. Az arcán én is csak azt láttam, hogy sírt, pedig azt is meg kell tanulnia feldolgozni, hogy a saját fiát lelőtték.
"Igen, jól vagyok" válaszoltam egy kedvtelen mosollyal. "Tudsz róla valamit?" kérdezte Logan. "Nem tudok." bólintottak. Mindannyian leültünk és vártunk.
3 órával később még mindig a váróban voltunk. Carlos már majdnem elaludt Logan vállán, Kelly meg Gustavo vállán. Én is majdnem elaludtam azelőtt, hogy odajött az orvos.
"Kendall Knight" felálltunk és odamentünk hozzá. "A fiam hogy van?" kérdezte Knight Mama.
Az orvos szomorúan rámnézett és azt mondta: "Sajnálom, de a fia..."

2016. március 26., szombat

Kendall, you can not die 1

Sziasztok! Hoztam nektek egy újabb fanfictiont. Ez több fejezetből áll, a fejezeteket külön bejegyzésrkben fogom közzétenni! :)
Ui.: A történetnek nincs valóságalapja!
Xoxo

Kendall, you can not die(Chapter 1)

Kendall, you can not die(1.fejezet, magyar)

James szemszöge:

"Még egy koncert és mehetünk haza!" kiáltotta Carlos boldogan attól függetlenül, hogy előttem ült a limuzinban.

"Carlos nyugodj meg, most sem volt olyan rossz." nevetett Logan mellette.

"Nem, de én is haza akarok menni!" értettem egyet.

"Ráadásul, ha hazaérünk, több időt tudunk együtt tölteni." mondta Kendall, aki rámmosolygott, rámkacsintott és lágyan megcsókolta a számat. Én és Kendall majdnem 1 éve együtt vagyunk, de a dolgok nem lettek jobbak.

"Kérlek, kíméljetek meg ettől a látványtól!" mondta Carlos, miközben a kezét a szemére helyezte.

"Carlos, mondd csak el, hány éves vagy?"

"Hahaha, nagyon vicces." mormolta Carlos.

Valamit mondani akartam, de hirtelen megálltunk és az ajtó kinyílt. "Kutyák, hol voltatok ilyen sokáig? A fanok már várnak rátok!" ordította Gustavo és felküldött minket a színpadra.

Logan szemszöge:

Mikor elénekeltünk 10 dalt, elérkeztünk az utolsóhoz, ami a 'This Is Our Someday'. Elkezdtük énekelni. Eddig minden jól ment, de hirtelen a mikrofonjaink egy rövid ideig nem működtek de még mindig csak énekeltünk. De aztán a lámpák lekapcsolódtak és tényleg minden koromsötét lett a Complete Arenában.

A fanok pánikolva felkiáltottak, de szerencsére a lámpák felkapcsolódtak és minden meglehetősen csendes lett. Aztán hirtelen egy fan az első sorból felkiáltott. "KENDALL!"
Magam mellé tekintettem és nem tudtam hinni a szememnek. Kendall a földön volt és a saját  vérében ázott, egy nyíllal a mellkasában.

2016. március 16., szerda

Sadness

Sziasztok! Itt is van a következő fanfiction, ami Logan Hendersonról fog szólni. Zsebkendőket készítsétek elő, mert nagyon megható lesz!!
Xoxo

Sadness(angol)

Sadness(magyar)

Minden avval a nappal, avval a pillanattal kezdődött. Abban a pillanat, amikor... amikor kimentél az életemből.... és ebből a világból is...

Te voltál életem szerelme. Te voltál a legnagyszerűbb, a legfontosabb, a leghihetetlenebb, a legszerethetőbb... Te voltál az, aki velem volt minden nap, minden pillanatban. Mindenben segítettél nekem, és a legsötétebb napokon is velem maradtál.

Te voltál az, aki úgy szeretett, mint soha senki más. Sokmindenre megtanítottál, mindig segítettél nekem, mindig velem maradtál. Te... te voltál az ideális személy számomra. Én.. én szerettelek, SZERETLEK!

Szerettelek tegnap, szeretlek ma és szeretni foglak holnap is!!

Emlékszem, éjjel-nappal a kórházi szobádban voltam. Erősnek, boldognak, reménykedőnek, de mindenekelőtt élve akartunk látni. Soha nem gondoltam... Soha nem gondoltam volna, hogy az a betegség lekicsinyít, elválaszt és mindenekelőtt... megöl téged...
A rák az egyik dolog, az egyik betegség, amit a legjobban utálok. Ez a hülye betegség elválaszt sok családot, sok összetört szívet, sok reményt megöl, és megöl sok embert, gyereket, fiatalt, időset...

Te voltál és leszel a legfontosabb ember az életemben. Boldognak és biztonságban, szerethetőnek éreztem magam melletted. Veled boldogabbnak éreztem magam. Veled, nem érdekelt mit mondtak mások, nem érdekeltek mások, csak te érdekeltél, a mi kis végtelenségünk. De most, most, hogy nem vagy, mit tegyek?

Majdnem depresszióba estem, ez nem jó ötlet, ugye? Szóval.. várok a megfelelő alkalomra, ha az eljön, a minnesotai kórházban fogok dolgozni, miután befejeztem a tanulmányaimat és lediplomáztam. Abban a kórházban fogok dolgozni, ahol az utolsó napjaidat töltötted. Segíteni fogok azokon, akiknek szüksége van rá és mindent meg fogok tenni, hogy ne haljanak meg.

Az olyan pillanatokban, mint ez, azt hiszem....

Szomorúság olyan...

Sivár, mint az ég, ha felhős és szürke.

Durva, mint a tenger egy szeles napon.

Kemény, mint a bőr az elefánt testén.

Büdös, mint a bőr illata.

Sötét, mint az ég egy csillagok nélküli éjszakán.

És fáj, mint egy állat harapása.

Nem tudom, hogyan mondjam el mit érzek,nem tudom, ha azt mondanám ez az igazság, akkor is megérteném.

Tisztelettel, a te Loganed.

2016. március 15., kedd

Mr. Psychology

Sziasztok! Nagyon sajnálom ezt a hosszas kihagyást, remélem meg tudtok bocsájtani. Ezentúl megpróbálok sűrűbben jelentkezni. :)
Xoxo

Mr. Psychology(angol)

Mr. Psychology(magyar)

December 28. A nap, amikor a fájdalom és a szenvedés elkezdődött....

Anyával éppen az 'Újévi Party'-t szerveztük. Természetesen szeretem ezt az ünnepet. Szeretem a családomat együtt látni, szeretek a barátaimmal és az unokatestvéreimmel játszani, de ezzel egyidőben szomorúságomat nem tudom leállítani, mert ez az ünnep emlékeztet arra, hogy apa nincs többé.....

Egy csodálatos ember volt. Ő volt az, aki megtanított hokizni. Ez volt a kedvenc sportja. Emlékszem, mindennap, miután hazaértem az iskolából, mindig játszottunk. Ezen kívül videójátékoztunk is közösen. De, a legfontosabb az, hogy MINDIG mosolyt csalt anyu arcára. Minden erejével azon volt, hogy boldoggá tegye őt. Szerencsétlenségünkre, egy autóbalesetben hunyt el. Azon a napon nagyon szomorú voltam. Egy ötéves gyereknek nagyon nehéz elfogadnia azt, hogy meghalt az édesapja. Anya azt mondta nekem, hogy most is hokizik a 'Nagy Ligában' a Mennyben. Ez segített csökkenteni a fájdalmat, amit éreztem.

Ahogy teltek a napok, egyre jobban és jobban hiányzik. Szeretnék újra hokit játszani vele, hiányoznak az esti mesék, amiket olvasott nekem. Vissza december 28-ra. Miután segítettem anyának a party rendezésében, visszamentem a szobámba rajzfilmeket nézni, mivel vártam, hogy az unokatestvéreim és a barátaim megérkezzenek. Nemsokára hallottam, hogy anyu kinyitja az ajtót.

Megkért, hogy menjek le hozzá egy pillanatra, mert meglepetése van a számomra, valamint azt mondta, hogy van itt valami, ami segít, hogy többé ne érezzem egyedül magam. Ezen elmosolyodtam, mert arra gondoltam, hogy biztosan egy kutyáról van szó. Ő is tudja, hogy mindig is akartam egy kutyát. Amikor leértem, az arcom, ami eddig vidámságot tükrözött, szomorúvá és zavarodottá vált.

A baj az volt, hogy...

A meglepetés nem az volt, amit vártam.

A szoba közepén egy magas ember állt, akinek nagy szakálla, zöld szeme, barna haja és az enyémnél sötétebb bőre van. Észrevettem, hogy sportos alkatú, bár most ezt egy nagy zöld kabát eltakarja.

Az arcom zavart és rémült volt. Ki az az ember? Miért van itt? És a legfontosabb: miért nem veszi le rólam a szemét?

Abban a pillanatban az összes kérdésemre megtudtam a választ.

Talán a dolgok másak lettek volna...

Nem lennének ezek a rémálmok minden este....

De ebben a pillanatban csak egy gyerek voltam, egy ártatlan lélek, aki nem tudott a gonoszról és annak erejéről......

A férfi abbahagyta a nézésemet, odament a kanapéhoz, megfogott egy dobozt, amiben Supermanről készült rajzok voltak. Mosolygott rám, miközben anyával ölelkeztek, ott, ahol voltak.

"Kendall." hívta fel a figyelmemet. "Ő Paul, az új apukád. Remélem, jól fogod vele érezni magad!"

Odajött hozzám és átadott egy ajándékot.
"Szia Bajnok. Vedd el, ez a tiéd. És ne aggódj, tudom, hogy nagyon jóba leszünk." mondta egy nagy mosollyal az arcán, mielőtt megborzolta a hajam.

Az életem soha nem lesz ugyanolyan.....

2016. március 2., szerda

Big Time Rush- We Are

Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy ilyen sokára jelentkezem újra! Remélem nem haragszotok rám!!!
Xoxo


(Sajátkészítésű videó)

Big Time Rush- We Are

Thinking, we don't want to get caught up in overthinking
We onvagly got tonight
Momen, we gotta keep on living for these moments
Cause this is our time

Life's too short to sit and wait
For luck to come our way
Light it up like fireworks
I wanna hear you say

We are, we are
We are alive
And we have the light shining down
We are, we are
We are the reckless
You can hear us drowning of the sound
We are, we are
Young and dumb
Always chasing something
We are, we are
Hearts like drums
You can hear us coming
We are, we are

Chances, you know there's nothing wrong with chances
We put it on the line
Oh someday, I knew we're gonna be somebody someday
Only gotta try

Life's too short to sit and wait
For luck to come our way
Light it up like fireworks
I wanna hear you say

We are, we are
We are alive
And we have the light shining dowm
We aare, we are
We are the reckless
You can hear us drowning of the sound
We are, we are 
Young and dumb
Always chasing something
We are, we are
Hearts like drums
You can hear us coming
We are, we are

Oh, oh, oh
Oh, oh, oh
We are, we are 

Oh, oh, oh
Oh, oh, oh
We are, we are



Big Time Rush- Mi vagyunk

Gondolkodás, nem akarjuk, hogy rajtakapjanak, hogy túlbonyolítjuk a dolgokat
Csak a ma este a miénk
Pillanatok, továbbra is ezekért a pillanatokért kell élnünk
Mert ez a mi időnk

Az élet túl rövid ahhoz, hogy üljünk és várjunk
Arra, hogy a szerencse a mi útunkra térjen
Világítsd be, mint a tüzijáték
Hallani akarom, hogy azt mondod

Mi vagyunk, mi vagyunk
Élünk
És van fényünk, ami ránk ragyog
Mi vagyunk, mi vagyunk
Meggondolatlanok vagyunk
Hallhatod, ahogy belefulladunk a hangba
Mi vagyunk, mi vagyunk
Fiatalok és buták
Mindig kergetünk valamit
Mi vagyunk, mi vagyunk
Szíveink, mint a dobok
Hallhatod, ahogy jövünk
Mi vagyunk, mi vagyunk

Lehetőségek, tudtad, hogy semmi gond nincs azzal, hogy kockáztatunk
Kockáztatunk
Oh egy nap, tudom, hogy valakik leszünk valamikor
Csak meg kell próbálnunk

Az élet túl rövid ahhoz, hogy üljünk és várjunk
Arra, hogy a szerencse a mi útunkra térjen
Világítsd be, mint a tüzijáték
Hallani akarom, hogy azt mondod

Mi vagyunk, mi vagyunk
Élünk
És van fényünk, ami ránk ragyog
Mi vagyunk, mi vagyunk
Meggondolatlanok vagyunk
Hallhatod, ahogy belefulladnak a hangba
Mi vagyunk, mi vagyunk
Fiatalok és buták
Mindig kergetünk valamit
Mi vagyunk, mi vagyunk
Szíveink, mint a dobok
Hallhatod, ahogy jövünk
Mi vagyunk, mi vagyunk

Oh, oh, oh
Oh, oh, oh
Mi vagyunk, mi vagyunk

Oh, oh, oh
Oh, oh, oh
Mi vagyunk, mi vagyunk