2016. január 30., szombat

Első fanfiction

Sziasztok! Meghoztam az első fanfictiont, remélem elnyeri a tetszéseteket! Az eredeti, angol verziót  a szöveg alatt megtalálhatjátok!
Xoxo
ANGOL VERZIÓ

                                                   Heffron Drive

Reece Saubernek hívnak. 16 éves vagyok és a kansasi Wichita Highba járok. Van egy bandám, amit a barátnőmmel, Natalie Hale-lel csinálunk. A nevünk Airmore.
Csak otthon a garázsomban játszunk, de ez is több a semminél. Alkalmanként a parkban szórakozunk a Heffron Driveval. Azok a fiúk egyszerűen csodásak. Dustin Belt és Kendall Schmidt a nevük. 3 éve ismerjük egymást, azóta, hogy ideköltöztem Wichitába.
Akkor kezdtünk el szórakozni, amikor apa azt a frizbit hozta le a frizbit hozta le a tetőnkről, amit Kendall dobott fel azon a viharos napon. Mivel Kendall kiszámíthatatlan volt, és a kulcsát otthon hagyta, ezért nálunk maradt. Sötét szőke haja és zöld szeme van; a haverjának Dustinnak sötétbarna haja és barna szeme van.
Éppen hazaértem az iskolából, máris rohantam a hátsókertbe kinyitni a fészert.A gitárom és a mikrofonom bent állt és Natalie egyenesen rohant a dobjáért. Natalie olyan mint a llegtöbb lány, de ő nagyon kedves. Kiközösítették a menők közül, mivel velem kezdett lógni, amikor idejöttem. Hosszú szőke haja és kék szeme van.
Előkerestem az erősítőket, játszottam egy akkordot, aminek a hangja kihallatszott a pajtából.
-Jó hanok.-mondta Natalie.
-Gyorsan melegítsünk be!-mondtam és ő bólintott.
-És mivel?-kérdezte.
-Umm.. Hey, Ho, Nobody Home- England.-mondtam és ő rábólintott, lábammal ütöttem az ütemet és elkezdett játszani.
Amikor befejeztük a kis bemelegítésünket, hangos tapsot hallottunk. Kendall és Dustin volt az.
-Jó volt, de mi jobbak vagyunk.-szólt Dustin.
-Félre újoncok.-mondta Kendall, én ránéztem és elkezdte játszani a Creep By:Radiohead-t.
-Általában Kendall mindig olyanokat játszol, amiben profi vagy.- mondtam és ekkor megcsörrent a telefonom. A barátom Ross hívott.
-Mi a baj drágaságom?-kérdezte Kendall lányos hangon, megütögettem a vállát, s rámmosolygott, amikor felvettem a telefont.
-Hey Ross.-szóltam.
-Itt vagyok az utcában, arra gondoltam, hogy találkozhatnánk. Bocsánat ha valamit megzavartam valamit, de tényleg muszály lenne beszélnünk.-mondta és én bólintottam.
-Uh, yeah. A kocsifelhajtón leszek.-mondtam és kimentem.
Megláttam Ross kocsiját és elmosolyodtam, amikor elhajtott az utca mentén.
-Hey.-szóltam, de nem mosolygott vissza.- Baj van?-kérdeztem, és hagyta, hogy lefagyjon a mosoly az arcomról.
-Reece, elhatároztam, mivel a téged annyira leköt a banda, így alig vagyunk együtt. Szakítanunk kellene.-mondta Ross, mire a szemeim megteltek könnyekkel.
-Mi...mi csoda? Ha a banda a probléma, akkor otthagyom.
-Nem. Reece ezt te nem érted. Én már nem akarok többé veled lenni. Valaki mással vagyok.-kezdte, de a szavába vágtam.
-És ki az a valaki nás?-kérdeztem, mire bólintott.
-Monika.-mondta, de leállítottam.
-A mostohatestvérem?-kérdeztem tőle.
-Megmondtam már korábban, hogy szabad akarok lenni, de te nem hagytad. Ha mindez úgy történt volna, akkor nem lenne akkora a fájdalmad, mint most.-mondta, és én az ujjaimmal a kocsi felé mutattam.
-Takarodj innen, és SOHA ne gyere vissza!-mondtam, mire kezeivel megragadta az arcom.
-Továbbra is találkozni akarok veled.
-Menj el!-kiáltottam és meglöktem. Néztem ahogy beül. a kocsiba és elhajt. Leültem a szegélyre, a fejemet a kezeim közé temettem és sírtam.
Monika. Mindene megvan, amit csak akar. Mobiltelefon 10,  pasi 11, laptop 12, iPod 13, és autó 14 éves korában, attól függetlenül, hogy nem tud vezetni. Míg nekem egy dobozom van a ceruzáimnak, egy útmutató s gitárhoz és a nagypapa gitárja, amit az üvegszekrényben tárolunk.
Egyszercsak egy kezet éreztem a vállamon, s amikor felnéztem megláttam Kendallt, ahogy a vállámat simogatja. Most nem mosolygott, hanem tulajdonképpen inkább ideges volt.
-Hallottad?-kérdeztem és bólintott.- Mennyit?-kérdeztem, mire egy nagyot sóhajtott.
-Mindent.-válaszolta. Erre újra elkezdtemsírni és a fejemet a mellkasára helyeztem. Addig ölelt, míg apa haza nem ért.
Ő az aki újraházasodott Monika anyukájával, és az anyukám a Weston Driveon él. Annak ellenére, hogy szeretem anyát, a Heffron Driveon maradok. Azért, mert itt vannak azok, akik sohasem hagynának el, azaz Natalie, Dustin és Kendall.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése