2016. szeptember 3., szombat

Different New Love 2


Angol:
Different New Love (chapter 2)


Magyar:
Different New Love (2.fejezet)

2.fejezet: A kemény igazság


"Várj, hol alszol ma este?"

"Nem James, nem maradok itt. Ma este megyek vissza LA-ba. 30 perc múlva indul a gépem. Sziasztok!" mondta Kelly. miközben az ajtó felé ment.

James a homlokát ráncolta. Felkelt, követte őt és azt mondta:

"Um.. oké, de csak akkor, ha elvihetlek. A reptérre?"

"Taxival akartam menni, de ez jobb ötletnek tűnik. Veled megyek. Köszi!" mondta Kelly mosolyogva.

"Hé srácok, én.." szólt James, amikor meglátta, hogy a barátai a foteljeikben horkolnak.

"Ahhg.., Mindegy!" mondta James és kiviharzott a szobából. Kelly csak kuncogott és követte őt.

A lifttel lementek a földszintre. Hamarosan mindketten James fekete Mercedese mellett voltak. Beültek a kocsiba és elindultak a reptérre.

"Azt mondtad, hogy vásárolni jöttél. De nem látok semmi táskát vagy ilyesmit.." kérdezte James.

"Oh igen, anyukám is velem jött. Csak ő még azelőtt visszament, mielőtt elmentem hozzátok. Az összes cuccot magával vitte." válaszolt Kelly.

"Így van értelme.."

Ezek után nem beszélgettek addig, amíg a reptérre nem értek. Eléggé sötét volt kint. Az utcai lámpák részben megvilágították az utat. Mivel a kocsiban sem volt világítás, szinte lehetetlen volt Jamesnek és Kellynek, hogy láthassák egymás arcát. De valahogy jó volt ez így. 11:10-kor értek a reptérre. 20 perc volt még az indulásig. Mindketten bementek a váróterembe, amikor Jamesnek hirtelen eszébe jutott valami.

"Öhmm.. szerintem a kocsiban hagytam a kulcsot. Mindjárt jövök."

Kelly csak nevetett és bólogatott, amikor James rohant a kocsijához. Nemsokára visszatért a kezében a kulccsal. (vagy 100-szor megfésülte a haját közben!!) Amikor belépett a váróba,  látta, hogy Kelly valakivel telefonon beszél. Azt gondolta Dakkel beszél. Hang nélkül odalopakodott.

"Hogy történhetett ez?" kérdezte Kelly teljesen lesokkolva.

"Sajnálom Kelly. De ez az igazság. Tudom, hogy nehéz. 4 hónap van a kezedben Kelly. Most semmit se tudunk tenni. Próbálj meg boldog lenni!" mondta egy idegen férfi hang a vonal másik végéről.

Annak ellenére, hogy suttogva beszéltek, James mindent tisztán hallott.

4 hónap hátra..légy boldog..mi az ördögöt akar ez jelenteni??

"De azt mondtad, hogy hat a kemó. Hogy meggyógyulok. Kérem, doktor úr, 2 hónap múlva lesz az esküvőm" tántorodott meg Kelly.

"Igen, de a tested nem reagál a kezelésekre. A rák győzött. Megpróbáltam mindent, amit csak lehetett, de már nem tehetek semmit. Sajnálom Kelly. Még 4 hónapod van hátra. Próbálj meg a hozzád közel állókkal lenni. légy erős édes. Nemsokára látlak."

James jobban le volt sokkolva, mint Kelly. Nem hitte el, amit most hallott. Hogyan.. mikor..MIÉRT? Ezek a kérdések kavarogtak a fejében. Hogy tudott mosolyogni, mikor fájdalom járta az egész testét? Kelly visszatette a telefont a táskába, amikor meglátta James kérdő tekintetét.

Oh Uram, remélem James nem hallott semmit. Kérlek.

Újra hamisan mosolygott és ezt mondta Jamesnek:

"Itt vagy. Hol voltak.."

James avval hallgattatta el, hogy a dereka köré fonva a kezét, szorosan megölelte őt és közelebb húzta magához. Kérdezni akart valamit, de James gyorsabb volt.

"Miért nem mondtad el nekem..nekünk, hogy rákos vagy?"

Kelly szomorúan sóhajtott. Nem akarta, hogy bárki is megtudja. Valahogyan megpróbálta visszatartani a könnyeit, pedig James nem gyanúsította meg semmivel. Meglepődött azon, hogy James mennyire aggódik. Persze ezelőtt is megölelte már, de a mostani nem volt a szokásos. Kényelmet és törődést érzett a karjaiban. Tartozott valakihez. Lassan, a karjait a nyaka köré fonta és hagyta, hogy a könnyei a vállára potyogjanak.

"Sajnálom.." mondta Kelly.

"Ne tedd.."

Kelly elengedte őt és letörölte a könnyeit. Rámosolygott Jamesre, aki ezt nem viszonozta. James mondani akart valamit, amikor megszólalt a hangosbemondó.

"A te járatod. Most nem tudunk erről beszélni, de nem hagyjuk ki. Majd később."

"Oké. Úgy legyen." felelte Kelly.

"Dak tud róla?" kérdezte James.

"Igen, tudja és azt mondta, ugyanúgy szeret. Örökké fog szeretni, annak ellenére, hogy rákos vagyok. Ez úgy hangzott, mint a filmekben." nevetett saját magán Kelly.

"Hogyan tudsz nevetni?"

"Figyelj. Most úgy tűnik, mintha te lennél a beteg. Nézd, 4 hónapom van hátra és szeretnék teljes életet élni. Nem akarok egy sarokban ülve bőgni a fájdalomtól. Meg akarom mutatni, hogy semmi sem tudja felülmúlni az akaraterőmet. Nos, ha meg vagy győzve, akkor ha azt akarod, hogy elérjem a járatomat, indulás. Másképp itt kell maradnom éjszakára."

Mondta Kelly, miközben kibújt az ölelésből. James csak bámult rá. Nem akarta elhinni, hogy ez a szerethető lány pár hónap múlva nem fog élni (nem érdekelte a szám). Nem akarta, hogy meghaljon. Azt akarta, hogy élvezze a házas életet. Egy dolog biztos, elhatározta, hogy csodálatossá teszi az utolsó napjait. Boldoggá teszi. Egy kis mosoly húzódott a szája szélére, amikor vezette előre. Boldogan követte őt James.

...Nem volt ötletük, hogyan változhatott meg az életük örökre.